15.000 magyar a légszennyezés áldozata

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a szennyezett levegő okozza félmilliónál is több ember halálát évente. A legkomolyabb rizikófaktor a finom por, a földközeli ózon és nitrogén-dioxid. Ezek a káros anyagok ugyanis légzési nehézségeket, szív és érrendszeri panaszokat, daganatokat okozhatnak, a meglévő betegségeket súlyosbíthatják, valamint a várható életkort is leredukálják.

A szakértők úgy vélik, hogy valamelyest jobbak a légszennyezettségi mutatók a korábbi adatokhoz képest, ám a 2015-ös információk szerint további 442.000 korai haláleset történt a finomszemcsés matériák miatt. A nitrogén-dioxid 76.000, a földközeli ózon pedig 16.400 ember idő előtti haláláért volt felelős 2015-ben.
A hazai halálozási adatok mind nemzeti, mind európai szinten kritikusak, hiszen a 2015-ös felmérés szerint Magyarországon a talajközeli ózon 530, a nitrogén-dioxid 1300 ember halálát okozta, a finomszemcsés matériák pedig 12.800 idő előtti halálesetet követeltek. Vagyis 14.630 korai halálesetért volt felelős a szennyezett levegő hazánkban.

A szakértők kikalkulálták továbbá, hogy mennyi esztendő megy veszendőbe az emberi élet során a légszennyezés következtében. Ez az adat egy rendkívül fontos mutató, hiszen nagyon is számít, hogy egy ember 30 vagy 60 esztendős korában veszti életét a komplikációk miatt, mikor ez amúgy is korai halálesetnek tudható be. Ennek alapján a nitrogén-dioxid 14.300, a földközeli ózon 6.000, a finomszemcsés matériák pedig 139.300 évvel rövidítették meg a magyar lakosság életét.
Viszonyításképp a szakértők azt is kikalkulálták, hogy ezek a káros anyagok 100.000 embert figyelembe véve mennyi esztendőt vesznek el a humán életből. A több ezernyi halálesetet követelő szálló por európai uniós viszonylatban Bulgáriában szedi a legtöbb áldozatát, melyet sajnos Magyarország követ a sorban. Amennyiben ezen a téren a teljes európai régiót vizsgáljuk, hazánk előtt Macedónia, Koszovó és Szerbia áll csupán a szemcsés por okozta halálozási ranglétrán.

A szennyezett levegő előidézője elsősorban a közlekedés, az energiaelőállítás, a mezőgazdaság, az ipar, és a háztartások.
Pozitív adat azonban, hogy 1990. évet követően a korai halálesetek száma 50 százalékkal esett vissza Európában.