Finnország edukációja mindig nívós helyen állt a világszínvonalban, így nem megdöbbentő az a változás, melyet bevezetnének az országban. A reformmal, melynek lényege a tantárgyak nélküli oktatás létrehozása, új szintre emelik a tanítást. Vagyis Finnország lesz az első a világon, ahol nem lesz tantárgyak szerinti órarend, hanem sokrétű, átfogó módon ismertetik meg a gyermekekkel a lényeges tényeket, információkat. Így arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tudnivalók tantárgyi kategorizálása helyett a nebulók rendszerezéseket, elemzéseket készítsenek: mindezek pedig valós, tapasztalatokra épülő tudást adnak majd a fiataloknak.
Ez a változás egy olyan oktatási rendszert hoz, melyben nincsen fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem vagy matematika. A tantárgyak helyett a diákok jelenségeket elemeznek majd (mégpedig részletesen), így például ha a a társadalomfejlődéssel kapcsolatos témakörrel foglalkoznak a csemeték, akkor az azzal összefüggő gazdasági, történelmi és földrajzi hátteret is megvizsgálják. Ez a tüzetes tanulmányozás egyrészt jóval érdekesebbé teszi a tanulási folyamatot, másrészt tapasztalatokban gazdag tudással gyarapítja a gyermekek ismereteit.
A Skandináv ország oktatási módszere tehát jelenségekre és témakörökre épül, vagyis a finn tanulók akár az EU-val, akár a sajtóval, és ezek alapeszméivel foglalkozó elemzéseket is végezhetnek, mely alatt a tanárok rávilágítják őket a helyes és értékelő gondolkodásra, ami a modernizáció, a technológiai fejlődés fő bázisa, de szignifikánssá válik a csapatmunka és az kommunikáció is.
Az előadások során a megszokottól eltérően az oktatók nem a pulpitusnál állva magyaráznak majd (miközben a nebulók az óra végére várva szótlanul hallgatják a tananyagot). Az új módszer a gyerek-tanár alá-fölérendeltségi viszonyon is lazítana, azaz az órákon a témák közös megtárgyalása, a vélemények, és az pro, kontra érvek kinyilatkoztatása során nemcsak a diákok, a tanárok is tanulhatnak, és a beszélgetések alatt egymás nézeteit is megismerhetik.
Finnországban az oktatási intézmények nagymértékű függetlenséggel bírnak, vagyis az iskolák – gondos mérlegelés után – arról is dönthetnek, hogy milyen elsajátítandó tudásanyagot milyen technikával tanítanak a nebulóknak. Ez is a diákok érdekeit szolgálja, hiszen így a legmagasabb fokú oktatásban részesülhetnek.
Az oktatási intézményekben a tanulók prioritást élveznek, így az oktatók elsődleges feladata a diákok igényeinek figyelembe vétele, például az órarend összeállításakor tekintettel kell lenniük arra, hogy miről szeretnének a nebulók színvonalas oktatást kapni. A tananyag elkészítése tehát ezek szem előtt tartásával történik.
Az új – jelenségek tanulmányozására épülő – oktatási módszert a tervek szerint 2020-ban vezetik be.