A globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási körülmények Magyarországot sem kerülik el, hazánkban is mindenki a saját bőrén tapasztalhatja a klímaváltozás következményeit.
A saját tapasztalatok ellenére az európai átlaghoz képest jelentősen alulteljesít a magyar népesség az egyéni felelősségvállalás, és a folyamat megállítására, illetve visszafordítására tett törekvések szintjén is. Vagyis Magyarország lakosai többnyire úgy gondolják, hogy egyéni szinten semmit sem tehetnek a klímaváltozással szemben. Holott ebben a szektorban a környezetszennyezés jelentősen visszaszorítható lenne.
Természetesen nem az összes hazánkbéli gondolkodásmódja került megfogalmazásra az előzőekben, hiszen a felelősségvállalás blokkolása nem kerülhet kivetítésre a teljes magyarságra. Magyarországon is léteznek eltérő társadalmi rétegek, így némelyik csoport jobban, mások kevésbé képesek az egyéni felelősség fontosságának megítélésére a klímaváltozás elleni fellépéssel kapcsolatban. A 2016-os European Social Survey nevű felmérésben készült térkép is egyértelműen mutatja hogy milyen komoly területi differenciák vannak e témában Magyarország határain belül.
Ez alapján a Nyugat-Dunántúl kiemelkedő, európai szintű felelősségtudattal bír, míg Dél-Alföld, és Közép Dunántúl régiója a hazai normához képest is sokkal kisebb mértékű felelősségérzettel rendelkezik.
Ennél jóval lényegesebb annak vizsgálata, hogy az eltérő iskolázottság vajon hogyan jár együtt az egyéni szintű felelősségtudattal. Az alacsony végzettségűek például, ellentétben a magas végzettségűekkel, nem érzik azt, hogy részt kellene vállalniuk az éghajlatváltozás elleni harcban. Az iskolázottsági szint emelkedése azonban egyenesen arányos az egyéni felelősségérzet erősödésével, viszont a magyar diplomások felelősségtudata még így is jóval kisebb az európai normához képest.
Az egyéni felelősség kérdésében differenciálható csoportok vannak a jövedelemszinttel kapcsolatban is. Így azok, akik nem küzdenek megélhetési gondokkal, jóval felelősségtudatosabbak, mint keveset kereső társaik. Persze a magas jövedelemmel rendelkező magyaroknak is jóval kisebb a felelősségérzete, mint ahogy az az európai átlagban megfigyelhető.
Még az is befolyásolhatja a felelősség egyéni megítélését, hogy mennyire tájékozott az illető a világban zajló eseményekben, és mennyire befogadó a külső információkra. Ez alapján az internethasználat rendszeressége is összefügg az egyéni szintű felelősségtudattal, így akik gyakran neteznek, nagyobb felelősségérzettel is bírnak.
A felelősség megítélése az eltérő településtípusokon élőknél is különböző: a nagyvárosok külterületeiben, agglomerációban élők például jóval kevésbé felelősségtudatosak, mint mások.
A nemek között is differenciált az egyéni felelősségvállalás kérdése, a nők ugyanis jóval közelebbinek érzik a cselekvés fontosságát a klímaváltozás témájában, mint a férfiak, az életkor és a gyermekek száma azonban nem generál különbségeket az egyéni megítélésekben.
A jellemvonások természetesen egymással is kapcsolatban állnak, hiszen a magas végzettség, a magas jövedelem, és az internetezés gyakorisága is jórészt kéz a kézben járnak. Tehát ha kiválogatjuk az összefüggéseket, akkor arra is fény derül, hogy tulajdonképpen az iskolázottság mértéke a jövedelem nagyságán és az netezés rendszerességén keresztül is hatást gyakorol az éghajlat-változással kapcsolatos hozzáállásra. A regionális és a nemek közti eltérések viszont önállóan is fixnek fogadhatók el.