A Mars távoli bolygó, melyre egyenlőre lehetetlen eljutnia az emberiségnek. Hiszen mire az asztronauták odaérnének, vélhetően leállna az emésztésük, vagy valamilyen daganatos betegségben szenvednének.
Ugyanis a mai technológiák egyelőre nem képesek arra, hogy az űrhajósokat megvédjék az ionizáló sugárzástól, ami egy hosszú űrutazáskor minden bizonnyal súlyos szervi sérüléseket okozna. A leginkább veszélyeztetett az ionizáló sugárzás miatti rák kialakulásában a vékonybél.
Az egy fős Mars űrutazás eléréséhez a technikai felkészültség várhatóan előbb realizálódik majd, mint az asztronauták ionizáló sugárzás elleni védelmének megvalósítása. Ez a típusú sugárzás ugyanis súlyos egészségügyi rizikókat jelent egy Föld-Mars távolság megtételekor. Egy új felmérés például azt az eredményt hozta, hogy mire az űrhajó célba érne a Marson, addigra az asztronauta vékonybelében rák alakulna ki, de az is lehet, hogy az emésztőrendszere előbb adja fel a szolgálatot.
Bizonyítják az egérkísérletek is
A Georgetown Egyetem Orvosi Központjában a szakértők azt vizsgálták, hogy a sugárzás rendkívül rossz hatással van az emésztőrendszer működésére, hosszabb távon pedig daganatok megjelenését is okozhatja. A vékonybél a legjobb minta a kutatásokhoz, hiszen az emésztőrendszer ezen részében a kozmikus sugárzás hatására bekövetkező negatív hatások már ismertek, valamint 3-5 nap lefogása alatt az útvonal sejtek tökéletesen regenerálódnak. Vagyis viszonylag rövid időtáv szükséges a változások megfigyeléséhez.
A NASA Űrsugárzás Laboratóriumában a szakértők egérkísérleteket végeztek, hogy megfigyelhessék, hogyan hat hosszú távon a sugárzás az emésztőrendszerükre. Az alanyokat három csoportba szelektálták.
Az egerek első csoportja kis adagban, de hosszú távon kapott ionizáló sugárzást, a második csoportot gamma sugárzásnak vetették alá. A harmadik kísérleti állatcsoportot pedig kontrollcsapatként tartották. A különféle vizsgálatok alatt eltérő időpontokban analizálták az egereket. Elsőként 7 napot, másodikként 60 napot, harmadikként pedig fél évet követően ellenőrizték, hogy hogyan hatnak szervezetükre a kapott sugárzások.
A gamma sugarak nem okoztak elváltozásokat, illetve ha mégis, akkor azokat 60 nap alatt helyreállították a megújuló sejtek.
Az ionizáló sugarak azonban számos kijavíthatatlan elváltozást, DNS-, és sejttorzulást indukáltak, melyek több év elteltével is kimutathatók voltak a szervezetükben.
Tehát a vizsgálatok második ütemében az állatokat ionizáló sugárzásnak vetették alá 150 napig, ami azt az eredményt hozta, hogy a ráksejtek kialakulási valószínűsége jelentősen megnő a kísérlet következtében.
A kutatási eredmények alátámasztják tehát, hogy ahogy az egerek, úgy az emberek emésztőrendszerének is komoly kockázatot jelentenek hosszú távon a nehézion sugarak, amiknek kivédésére egyelőre ma még nincs megoldás. A rövid űrutak, például a Föld-Hold táv, nem okoz károsodást az asztronauták szervezetében, ellenben a hosszú utakkal, ahogy a Föld-Mars távval is, ami komoly, halálos veszélyt jelenthet az űrhajósok testére.
Azonban nem „csak” ez a probléma a Mars-úttal, emellett – egy másik vizsgálatnál – még azt is feltárták, hogy az ionizáló sugárzás az agyra sem hat jótékonyan, és nagyban meggyorsítja az öregedési folyamatot.