Bármilyen hiheteten, nem az embereké a legnépesebb faj a bolygón: a csirkék száma jóval felülmúlja az emberekét. Persze ahogy sok más dolog a Földön, a csirkék is megdöbbentő változásokon mentek keresztül az évszázadok folyamán. Az pedig, ami a csirkének diadal, a többi madárfajnak kudarc.
A BBC nyilatkozata szerint (mely egy olyan tanulmány eredményeit hozott nyilvánosságra, ami egy londoni ásatás alatt fellelt csirkecsontokat analizált) amennyiben a létszámot vizsgáljuk, joggal állítható, hogy bolygónk a csirkék planétája, hiszen ez a háziasított baromfi lelhető fel legnagyobb számban a Földön. A mai, huszonegyedik századi baromfik teljesen eltérnek a régi, háziasítás előtti (pár évezreddel ezelőtt élt) csirkéktől. A szakemberek úgy vélik, ennél bonyolultabb a helyzet.
Ugyanis az embernek köszönhetők azok a változások, melyek a földfelszínt, a Föld vizeit és légkörét módosították, és ugyanez igaz a csirkék esetében is. Az ember közbenjárása által szinte teljes mértékben átformálódott ennek az állatnak a biológiája, vagyis a csirkék a bizonyítékai annak, hogy az emberi faj felelős a bolygó életterének változásáért. Amennyiben a jövőben előkerülnek majd a jelen nyomai, a tömérdek műanyaghulladék mellett ott lesznek a mai baromficsontok is, amik merőben eltérnek a régebbi csirkecsont-maradványoktól.
A csirke származási helye Délkelet-Ázsia, annak is trópusi esőerdeje. Az ember erről a helyről háziasította ezt az állatfajt nyolcezer éve, jóval a piramisok építésének korszaka előtt. Az akkori emberek, ahogy a mai kor emberei is, a húsáért, és a tojásért tartották a csirkéket. Az 1950-es években még „jövő csirkéje” elnevezésű projektet is hirdettek annak érdekében, hogy minél nagyobb méretű baromfikat neveljenek. A program hozadékaként a csirkék rengeteget változtak, a különtartásuknak köszönhetően sokkal gyorsabban nőttek, mint felmenőik, ami látszik testfelépítésük, csontjaik, kémiai folyamataik elemzéseiből is. Ezalatt fogyasztásuk is sokat változott: az étkezésre szánt csirke egy idő után már nem csak az ünnepi menüsor része volt, hanem mindennapi étellé vált.
Bár egy-egy állatfaj fejlődése évmilliókig is eltarthat, a csirke evolúciós változása ennél jóval gyorsabb ütemben történt meg. A boltokban a fogyasztási csirke alapvető fogyasztási cikké vált, így a vadon élő madarak jelentősége drasztikusan csökkent. Carys Bennett, a Leicester Egyetem tudósa szerint a csirkék száma bármely más madárfaj létszámát felülmúlják a Földön. Ezzel a geológus azt jelzi, hogy a bolygón minden másodpercben 23 millió darab baromfi él, függetlenül attól, hogy folyamatos körforgásban vannak.
Néhány megdöbbentő adat:
– 2014-ben 65,8 milliárd csirkét vágtak le, mely többszöröse az azévi, többi fogyasztásra szánt állat leölésének (sertés: 1,5 milliárd darab, szarvasmarha: 300 millió darab)
– a sütnivaló csirkét 25.500 boltban árusítják világszerte
– a tenyésztett csirkék 70 százaléka intenzíven neveltetett baromfi: azaz brojler-, vagy luficsirke
– a brojlercsirkék élethossza 5-7 hét
– 1800-ban a vándorgalambok – melyek a legnépesebb madárfajnak számítottak akkoriban a Földön – száma 3-5 milliárd volt.