A Lancet című brit orvosi lapban publikált felmérés szerint Európán belül Olaszország és Görögország a legsebezhetőbb az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok elszaporodása terén. A kutatást végzők 31 államban figyelték meg az antibiotikum ellenállás egészségügyi kihatását, és azt az eredményt kapták, hogy a vizsgált országokban 2015-ben harmincegyezernél is több áldozatot szedtek a szuperbaktériumok okozta megbetegedések.
Ennél is meghökkentőbb az a tény, hogy egy év leforgása alatt a megfigyelt földrajzi szektorban 874.000-nél is több humán életév lett semmivé az antibiotikumnak ellenálló baktériumok megjelenésének következtében. Ezt az adatot a DALY mutatószámmal mérik, ami a rossz egészségügyi állapotban eltöltött esztendőket összegzi a várható életkor előtt bekövetkező halál miatt elvesző évekkel.
A legveszélyeztetettebb országok sorrendben a következők:
1. Olaszország
2. Franciaország
3. Németország
4. Lengyelország
5. Egyesült Királyság
6. Spanyolország
7. Görögország
8. Románia
9. Portugália
10. Magyarország
A felsorolt államok közt persze nagy differenciák tapasztalhatók, ami nem csupán a népességszámoknak tudható be. A 100.000 lakosra jutó fertőződések, halálesetek és elvesző évek száma is jelentős eloszláskülönbségeket jelez. A legkirívóbb adatokat Olaszország adta, ahol 100.000 lakosból 18 fő, összességében pedig 11.000 ember vált a betegségek áldozatává. Tehát az összes haláleset egyharmad része Olaszországban történt.
A földrészen a tradicionális kelet-nyugati, valamint észak-déli polarizáltság jelenleg is szembeötlő, most viszont az utóbbi a jellemzőbb. Ugyanis a legnagyobb pusztítást a déli részeken végzik a szuperkórokozók, viszont észak felé ez a tendencia javulni látszik. Ennek oka nem a gazdasági fronton, jóval inkább az éghajlati viszonylatban keresendő, hiszen a melegebb régiókban a baktériumok terjedésének jobban kedvez az időjárás.
Hazánkban a 2015-ös évben 10.0000-nél is több megbetegedést vettek nyilvántartásba, a regisztráltak közül pedig 543 fertőzött meghalt.
Az antibiotikum-ellenállás a mai egészségügy legjelentősebb próbatétele. Ennek oka, hogy a baktériumok okozta megbetegedések kezelésére főként antibiotikum kúrákat alkalmazunk, de mivel ezekre az ellenszerekre bizonyos idő elteltével a baktériumok is reflektálnak: felkészültté, edzetté válnak ellenük. Vagyis olyan kórokozótörzsek jelennek meg, melyek ellenállók a normál antibiotikumos kezelésekre, ez pedig komoly probléma, hiszen idővel járványok megjelenését is előidézhetik. Éppen ezen okból fokozott fellépés tapasztalható a túlzott és felesleges antibiotikumok alkalmazása ellen, hiszen azok felelőtlen fogyasztása tovább ronthatja a helyzetet.
A felmérés végzők több típusú kórokozót is megvizsgáltak, és külön foglalkoztak azokkal a baktériumokkal, melyekre nem hatott a colistin, vagyis a legmarkánsabb, legutolsó esetben adott erős ellenszer sem. Ebből kiindulva hazánk van a legrosszabb pozícióban, hiszen országunkban 40 százalék felett van azon fertőződések aránya, melyet ilyen kórokozók okoztak. Magyarországéhoz hasonlóan kiemelkedő arányt Görögország, Románia, Bulgária, Horvátország és Olaszország produkált.