Összességében elmondható, hogy átlagosan 4,5-5,5 liter vére van egy embernek. Ez a mennyiség azonban több tényezőn múlik, nem mindegy ugyanis, hogy milyen az egyén testalkata, vagy hogy hány éves. Az mindenesetre biztosan állítható, hogy a testsúly 7-8 százalékának megfelelő mennyiségű vér csordogál szervezetünkben.
Ez az adat azonban csak a felnőttek vérmennyiségére vonatkozik, a gyermekeknél ugyanis 9-10 százalék ez az arány. 5-6 éves korukban már ugyanannyi vér folyik ereikben mint egy kifejlett ember testében, kisebb testméretük miatt viszont izmaik, csontjaik nem nyomnak annyit, ezért vérük a súlyuk nagyobb részét teszi ki. Az újszülöttek ennél is kevesebb vérmennyiséggel rendelkeznek, ugyanis egy átlagos, 2,5-3,5 kilogrammot nyomó baba vérmennyisége csupán két deciliter.
Egy normál felnőtt vérében a vérplazma, a vörös és fehérvérsejtek, a vérlemezek, 3 litert adnak ki, a többi mennyiség pedig a vérben lévő tápanyagok összessége. Például a vastartalom nagyjából 3-4 gramm, de van a vérben arany is, melynek mennyisége az összes vérünk 0,02 százaléka.
Mennyi vérveszteséget bír ki a szervezet?
Kisebb-nagyobb sérülés miatt gyakran veszítünk vért, ám például egy hétköznapi orrvérzés nem jelent problémát egy ép szervezetnek. Már csak azért sem, mert az emberi vér folyamatosan újraképződik, mivel a test megállás nélkül állít elő újabb és újabb vérsejteket.
Persze nagyobb mennyiségű vér elvesztésekor hosszabb időre van szüksége a szervezetnek a regenerálódáshoz, a vér újraképződéséhez. Egy vérvételt követően például 4-6 hét múlva lesz újra teljes a vérkészlet.
Lényeges kérdés persze az is, hogy pontosan mennyi vérveszteséget bír ki a szervezet komolyabb probléma bekövetkezése nélkül. Ebben a témakörben pontos, mennyiségbeli feleletet kissé bonyolult lenne adni az emberek közti különbségek miatt, a százalékos megközelítés jóval precízebben képes erre választ adni.
15 százaléknyi vér elvesztése nem okoz rendkívüli tüneteket, az viszont szédüléssel járhat, ha gyors a testből való kiáramlása.
15-30 százalék közötti vérveszteséget viszont már rosszullét, vérnyomás-csökkenés, fokozódó szívverés kísér. A test ebben az esetben szelektálni kezd, hogy hová pumpálja a megmaradó vérkészletet: vagyis a végtagokba kevesebbet juttat, megváltozik a bőr tónusa, és elkezd csökkenni a testet takaró szövet hőmérséklete is.
30-40 százaléknyi vérkiáramlásnál az egyén egyre zaklatottabb lesz, ami ájulásig is fajulhat.
40 százalékos vérveszteségnél a szív egyre inkább képtelen a megfelelő keringés biztosítására, így külső segítség nélkül megkezdődik a belső szervek működésének leállása.
50 százalék elvesztésénél a keringés megszűnik, a test nem kap oxigént, és gyors beavatkozás hiányában kómába esik, majd meghal az egyén.