Bebizonyították: 22,8 Celsius foknál a legkisebb a halálozási arány

223

Egy új kínai felmérés szerint az alacsony hőfok mind a korai halálozás, mind a betegségek keletkezésének rizikóját fokozza.

A legoptimálisabb hőmérséklet a 22,8 Celsius fok, ez ugyanis az a temperatúra, melynél a legkisebb arányú a halálozás. Amennyiben ennél kevesebb, vagy több a hőfok, nemcsak a halálesetek száma, de a betegségek kialakulásának rizikója is megugrik. Sőt, a kínai szakértők szerint – ahogy azt a British Medical Journal nevű lapban publikálták – az alacsony hőfok jóval veszélyesebb a magas hőmérsékletnél, hiszen komolyabb és hosszabb hatást eredményez.

A Kínai Járványügyi és – Megelőzési Központ a Sanghajban lévő Fudan Egyetemmel karöltve öt klímaövezetben, 272 kínai településen vizsgált meg 1,8 millió olyan, nem szerencsétlenség okozta halálesetet, mely 2013 és 2015 közti időintervallumban történt. A vizsgált halálesetek bekövetkezésének fő okai az érrendszeri, és szívbetegségek, a légzőszervi problémák, a szélütés, valamint a COPD, vagyis az idült tüdőbetegség.

A szakértők négy fő hőmérsékleti osztályt különböztettek meg: szélsőségesen hideg (ez a kategória -6,4 és +1,4 Celsius fok közti hőfokot jelent), mérsékelt hideg (ez a csoport +1,4 és +22,8 Celsius fok közti hőmérsékletet takar), mérsékelt meleg (ez az osztály +22,8 és 29 Celsius fok közti hőmérsékletet jelöl), szélsőségesen meleg (ez 29 Celsius fok és 31,6 Celsius fok közötti hőfokot ölel fel).

Vizsgálataik alapján arra az eredményre jutottak, hogy a megfigyelt halálesetek 14,33 százalékban az alacsony vagy a magas hőmérsékleti értékeknél következtek be. A legnagyobb rizikó, vagyis 10,49 százalék a mérsékelt hideghez, 2,08 százalék pedig a mérsékelt meleghez volt köthető. Ahogy emelkedett a hőfok, a halálesetek rizikója azonnal lecsökkent, majd fokozatosan újra nőni kezdett a 22,8 Celsius-fok elérését követően.

A szélsőséges hideg következményei két héten keresztül megmaradtak, míg a szélsőségesen meleg következményeképpen kialakuló rizikó hamar semmivé lett: maximum 2-3 napig maradt meg.

A felmérés alapján a hideg erőteljesebben hatott az érrendszeri és a szívbetegségek megjelenésére, mint a légúti problémák kialakulására. Hajdong Kan szakértő úgy véli, az alacsony hőmérséklet kihat az érrendszerre és a szívre, mely kapcsolatban van a vegetatív idegrendszer és a vérnyomás alakulásaival és fertőződéses visszajelzéseivel.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a hőmérséklet hatásai leginkább a 75 évnél idősebbek, a gyermekek és a nők halálához köthetők.

A felmérés segítséget nyújthat a kórházi és az egészségügyi feladatok korszerűsítésében, illetve az éghajlat-változáshoz köthető extrém időjárási körülményeknek köszönhető egészségügyi rizikók leredukálásában.

Comments are closed.