Egyre több a medve és a farkas

Szlovákiában egyre nagyobb számban vannak jelen a medvék és a farkasok, a szlovák mezőgazdasági minisztérium ezzel kapcsolatosan úgy véli, az állatok számának mesterséges szabályozására van szükség. A ragadozók magas száma hazánkra is hatással van, hiszen sok példány kóborol át Magyarországra. A szlovákiai erdőgazdálkodásról kiadott minisztériumi információk szerint nagyjából 5.000 állat él a országukban.

Már 2016-ban megjelent egy, a témával foglalkozó, erdőgazdálkodásról szóló minisztériumi jelentés, mely szerint nemcsak a többi állatfajállomány elpusztítása által okozott jelentős kár miatt kell a medve-, és farkasszámot szabályozni, hanem amiatt is, mert ezek a nagyvadak némely övezetben túl nagy mennyiségben vannak jelen. A jelentés évében 2.235 medve élt északi szomszédunknál, amiből 16 elpusztult, 18-at pedig kilőttek. A farkasok száma ekkor 2.540 volt, amiből 6 elpusztult, 47 példány pedig a vadászok áldozatává vált.

A medve és farkas túlnyomórészt a többi vadat pusztítják, de jellemző, hogy tenyészállatokat, haszonállatokat is megtámadnak és leölnek.
Ilyen módon a nagyragadozók kapcsán a tavalyi, 2017. évben 1.750.000 euró kárt jelentettek, ami mintegy 341.000 euróval magasabb a 2015-ös értéknél. Az adatok alapján a legnagyobb károkat a farkasok okozzák (1.290.000 eurót), utánuk a hiúzok (323.000 eurót), majd a barnamedvék (136.000 eurót).

Medvék Erdélyben és Székelyföldön

Nemcsak Szlovákiában, bizony a déli szomszédainknál is hasonló állapotok uralkodnak. Székelyföldön például egyre veszélyesebb a helyzet, ugyanis a környéken egyre több a medvetámadás. Európában a statisztikák szerint nagyjából 17.000 medve él (ha az orosz területeket nem számoljuk), nagy részük, körülbelül 6.800 példány ebből Romániában található, többnyire Hargita, Kovászna és Brassó megyékben (ebben a három régióban van a román medveállomány nagyjából 78%-a!).

Európa északi részén más alternatíváról döntöttek

A dán parlament határozatot hozott: a dán-német határvonalon egy 68 km hosszú, 1,5 méter magas kerítést állítanak fel annak érdekében, hogy visszaszorítsák az afrikai sertéspestist, ezzel is védve a saját haszonállataikat. A környezetvédő szervezetek azonban megkérdőjelezik a projekt sikerességét, úgy vélik, hogy a kerítés megépítése nem jelent megoldást a beteg vaddisznók megfékezésére. Az parlament döntése alapján a kerítés építése 2018. őszén kezdődhet, és annak érdekében, hogy a fertőzött vaddisznók semmiképp ne tudjanak átjutni rajta (például a föld túrásával), az alapot 50 centiméter mélyre ássák. A tervek szerint a kerítés nem akadályozza majd az utakon való közlekedést, így a schengeni országba ezek után is problémamentesen lehet majd utazni. A projektre 80.000.000 dán koronát, azaz nagyságrendileg 11.000.000 eurót költenek.