Mikor látszódik a lehelet?

823

A hűvösebb őszi hajnalokon látszódik az emberi lehelet, ami a tél beköszöntének közeledtét jelzi. A meleg testet elhagyó, kis felhőknek tűnő, hideg levegőben örvénylő lehelet a ködhöz hasonlóan viselkedik, sőt, ugyanúgy is jön létre.
Vagyis ha a 100 százalékot eléri a levegő viszonylagos párakoncentrációja, a pára a levegőben kicsapódik.
Ez a lélegzés által létrejövő jelenség valamivel alacsonyabb hőmérsékletű, mint az emberi test: nagyjából 35 Celsius fokos, a viszonylagos párakoncentrációja pedig körülbelül 95 százalék. Az őszi, kora téli külső hőfok többnyire alacsonyabb ennél, és a páratartalom is jellemzően kisebb. A szabadban lévő hőmérsékletet sokan rutinból meg tudják tippelni, a páratartalmat azonban nehéz megbecsülni. Kiváló összehasonlítási alap erre egy átlagos lakás párakoncentrációja, mely nagyjából 40-60 százalékos. Persze a külső páratartalmat legfőképp az időjárás befolyásolja, melynek aktuális állásáról a meteorológiai portálok is tájékoztatást tudnak adni.

A lélegzetvételt követő kilégzéskor a testből kiáramló levegő a külső légtömeggel vegyül, hőmérséklete lecsökken. A hideg levegő viszont jóval kisebb mennyiségű pára megőrzésére képes, mint a meleg légtömeg, ami 100 százalékos párakoncentrációnál 0 Celsius fokon egy köbméternyi levegőmennyiségben 4,8 gramm párának felel meg, 20 Celsius fok esetében pedig 17,3 grammnyinak. Viszonylagos páratartalomról van szó, tehát az ötven százalékos koncentráció nem azt mutatja, hogy a levegő 50 százalék arányban pára, hanem azt jelzi, hogy éppen feleannyi pára található a levegőben, mint amennyit az képes kicsapódás nélkül elviselni.
Tehát a lehelet távozik a szervezetből, majd vegyül a külső légtömeggel, és lehűl. Hamarabb csökken a hője, mint ahogyan a párakoncentráció a külső légben szétárad, tehát időlegesen több, mint 100 százalék lesz a viszonylagos arány, és láthatóvá válik a lehelet. A pára kicsapódásához két dolog járul hozzá, mégpedig elsőként az alacsony külső hőmérséklet (hiszen nagy a differencia a testhőjű lehelet és a külső klíma között), valamint másodikként a magas külső párakoncentráció (mivel kisebb sebességgel képes csökkenni a kilégzett levegő viszonylagos páratartalma).

A relatív páratartalom teljesen pontos kikalkulálásához figyelembe kell venni még a nyomást is, így azonban rendkívül komplikálttá válik a számítási folyamat. Ennél könnyebb mód is van erre: a ScienceBits kalkulátor segítségével ugyanis az aktuális hőmérséklet és párakoncentráció megjelölésével egyszerűen és gyorsan kideríthető, látszódni fog e a lehelet vagy sem.
A kalkulátor megmutatja, hogy 0 százaléknyi párakoncentráció (persze ez extrém eset lenne, esélye a nullával egyenlő) esetén 8 fok alatt, 50 százaléknyi páratartalomnál 12 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletnél, 90 százalékos párakoncentrációnál pedig 19 Celsius fok alatt jelenik meg a ködszerű jelenség kilégzéskor. Ebből az is leszűrhető, hogy nem szükséges hideg idő a lehelet megjelenéséhez.

Comments are closed.