Szaharából oázis?

461

Egy disszertáció szerint a Föld legnagyobb sivatagát, a Szaharát is termővé lehetne változtatni óriási szélerőmű- és napelem-liget építésével.

A szakértők elemzése szerint az ilyen típusú erőforrás-ellátás ugyanis áttranszformálná a szél áramlatait, valamint a föld hatásait, és csapadékot hozna a sivatagos területre, ami pedig a legélhetetlenebb régió életkörülményeiben pozitív változást hozna.

Dr. Jan Li és csoportja szemléltetni szerette volna, hogy  a megújuló energiákkal Közel-Kelet, Európa és Afrika teljes erőforrás szükségletét teljesíteni lehetne. A szimulációhoz egy nagy kiterjedésű térség kiválasztására volt szükség, így döntésük a Föld legnagyobb kiterjedésű sivatagára, a Szaharára, valamint a mellette fekvő Száhel-sivatagra esett. Ez azért is volt a legoptimálisabb választás, mert itt a legkisebb a népesség, és a nevezett vizsgálandó kontinensek is közeliek.

Az Illinois-i egyetem szakembere szerint a kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy bizonyos nagyságú infrastrukturális park létesítése milyen szinten befolyásolja a lokális hőmérsékletet és időjárást.

A tanulmányozás során kiderült, hogy amennyiben kellő mennyiségű napelemet és szélturbinát használnak, azok befolyásolják a helyi klímát.

Ugyanis a szélturbinák a meleg és a hideg légáramlatokat összekeverik, a napelemek pedig megakadályozzák a napfény visszakerülését a légkörbe. Ezek hozadéka pedig a megváltozó klíma és a csapadék érkezése a térségbe, ami a növényzet gyarapodását is elindítja.

A kutatók is meglepődtek az eredményeken, hiszen a kutatások célja alapvetően az infrastruktúra elegendő mennyiségének (vagyis a Közel-Kelet, Európa és Afrika teljes erőforrás-ellátásához szükséges megújuló energia) meghatározására terjedt ki.

Az eddig is egyértelmű volt, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával jelentősen redukálható lenne a klímaváltozáshoz vezető szén-dioxid kibocsátás és az üvegházhatás. Viszont, ahogy azt a szimuláció is bizonyította, az infrastruktúra javításával a Szahara területén klímaváltozás lépne fel, ami éppen az ellenkezője annak, ami ellen fel akarnak lépni.

Vitathatatlan, hogy ezen sivatagos részek és a közel-keleti tájak a legszárazabb területek a Földön, viszont a népesség növekedik, ezzel egyenes arányosságban pedig a szegénység is emelkedik. Amennyiben a mezőgazdaság ezen régiókban is megjelenne, az nagyban javítana a helyzeten, hiszen ezzel legalább a helyi lakosság élelemszükséglete megoldottá válna.

Észak-Afrikában és a Közel-Keleten már elkezdődtek az óriási területeket felölelő, rendkívül nagy volumenű megújuló energiaprogramok, beleértve Szaúd-Arábia nagyjából 200 milliárd dollár értékű napelem beruházását. A szakemberek rávilágítottak, hogy amennyiben a projektet produktívan végzik, az eredmény nemcsak a tiszta erőforrások előállítása lesz a lakosság kiszolgálásához, hanem az éghajlatváltozás sújtotta régiók termőre fordulása is.

Comments are closed.