Van korreláció a személyiségtípusok és a kardiovaszkuláris megbetegedések között

224

Napjaink kockázatértékelő eljárásainak optimalizálását segítheti az a kollektív felmérés, melyet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati klinika, a Családorvosi Tanszék, és a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika közösen végez.

Az utóbbi intézmény oktatói, Rihmer Zoltán és Gonda Xénia kutatta Magyarországon elsőként az érzelmi vérmérsékletek és a hosszan tartó pszichiátriai problémák közti kapcsolatot. Ők kezdeményezték az immár 10 esztendeje tartó kooperációt is a Családorvosi Tanszékkel a szív és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos lehetséges összefüggések megtalálására.
A Családorvosi Tanszék orvosa, Nemcsik János felvetése alapján négy éve folyó kutatásban a Maurovich-Horvat Pál vezényelte Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal közösen azt mérték fel, hogy a tipikus alaptermészetek és a szív és érrendszeri problémák kialakulása és súlyossága állnak-e valamilyen kapcsolatban egymással.

Az affektív habitusok olyan alapvető személyiségismérvek, melyek 5 féle csoportba sorolhatók, így különböztethetők meg a depresszív, a ciklotím, a hipertím, az ingerlékeny, és a szorongó típusok. Az összes alaptermészetnek megvan a sajátossága, és az evolúciós funkciója, valamint eltérőek is nemek szerint. A nők körében több a depresszív, szorongó és ciklotím típus, a férfiaknál pedig az ingerlékeny és a hipertím személyiség a jellemzőbb.

A felméréshez 200 CT-re váró pácienssel töltettek ki egy nagyjából 1000 kérdést szerepeltető ívet, melyben a személyiségjellemzőkre, az alaptermészetekre és egyéb lélektani mutatókra irányultak a témakörök.

Az immár negyedik esztendeje tartó felmérés szerint minél asszertívebb a hipertím tulajdonság (vagyis az uralkodó, öntudatos, extrovertált, kevés alvásigényű jellem), annál jobbak lesznek az egyén koszorúér vizsgálatának eredményei. Ezek az eredmények bár szignifikánsak, nem lehet bármely betegségtípushoz kategorizálni őket.

A közös kutatás egy másik felmérésre is irányult, mégpedig arra, hogy megvizsgálják, van-e kapcsolat néhány affektív habitus és a hipertónia között.

Az előzőekben az alaptermészetek és a magas vérnyomás közti összefüggés elemzése során kiderítették, hogy amíg a hipertím típussal definiálható magas vérnyomásos pácienseknél magas a BDNF, vagyis az ideg-és érvédő neurotóp komponens, addig az erőteljes ciklotím, szorongó, depresszív, és ingerlékeny típusú hipertóniás pácienseknél ez a faktor alacsony szintű.
Lényeges hozzátenni, hogy ezek a kutatások csak rövid kísérési idejűek, vagyis egyértelmű, és konkrét összefüggések levonására nem alkalmasak.

Általános álláspont szerint a felmérés azért kiemelkedő fontosságú, mert hazánkban a legtöbben szív-, és érrendszeri betegségek miatt halnak meg, és annak ellenére, hogy a tendencia folyamatosan javult az 1990-es éveket követően, európai szinten sajnos élen járunk a 2014-es adatok szerint.

A hirtelen halál, mely az iszkémiás szívbetegség következménye, a legnagyobb arányban Litvániában, Lettországban, és Szlovákiában szedi áldozatait. A sorban pedig negyedikként Magyarország következik. A stroke esetében pedig még rosszabb a statisztika, hiszen ezen halálozási ok miatt az Európai Unió éllovasának számítunk.
A magas szívbetegség kockázatú páciensek felismerése a betegek célzott terápiáját jelentheti, bár a mai kockázatbecslő eljárások is korlátozottak.
A Semmelweis Egyetem személyiségtípusok és szívbetegségek összefüggéseire irányuló vizsgálatai ezeknek az eljárásoknak az optimalizálását támogathatják.

Comments are closed.