A kapucnis majmok is tudják mi a pénz és a prostitúció

311

A Yale pszichológusa, Keith Chen szerint a kapucinus majmok agya igen apró, és alapjáraton csupán két dologra összpontosít, mégpedig a szexre és az evésre. Tehát ha el akarunk képzelni egy kapucnis majmot, gondoljunk egy olyan szőrgombócra, aki egész nap enne, és még akkor is elfogadja az ételt, ha az előzőleg megrágott falatot a jóllakottsága miatt kiöklendezi.

Chen a majmoknak ezen egoista tulajdonságát fel is használta az elvégzett tesztjei folyamán. Ahogy azt Ayn Rand a The Virtue of Selfishness című tanulmányában is olvashattuk az önösség akár pozitív tulajdonság is lehet, ami a megfigyelt majmok esetén bizonyosságot is nyert a tesztek sikerességében. Hiszen ez az önzés a majmoknál abban rejlik, hogy saját mohóságuk csillapítására olyan dolgokat is megismertek és megtanultak pár hónap alatt, mint a pénz és a prostitúció.

A teszteket kérő közgazdászok arra voltak kíváncsiak, hogy a pénz okozhat e viselkedés-változást a nagy intelligenciával rendelkező élőlényeknél. A lehető legjobb alanyokat választották erre a pszichológusok, hiszen a majmok kiválóan tesztelhetők ebben a témában. Az állatoknak aprópénzt adtak, melyből az automatákban lévő gyümölcsöket, és egyéb ínyencségeket “vásárolhatták” meg. Kevés idő múlva a majmok felismerték a pénz értékét, hiszen rájöttek, hogy az értéktelennek tűnő vaskorong számukra hasznos dolgokra váltható.

Elsa Addessi, az Olasz Kutatói Tanács munkatársa szerint érdekes, hogy ez a viselkedés felfedezhető a kapucnis majmoknál, amik valljuk be, messze állnak az evolúciós létrán az emberektől.

Az emberek közelebbi “rokonainál”, a csimpánzoknál már megfigyelték ezt a készséget, az azonban a szakemberek számára is meglepő, hogy a kutatásoknak alávetett kapucnis majmok – a távolabbi “rokonok” – is hasonlóan reagálnak a pénz működésére. Mégpedig nem is akárhogyan, hiszen arra is rájöttek a vizsgált alanyok, hogy mi a termékek ár-érték aránya, hiszen megfigyelték, hogy adott pénzérme beváltható több (számukra) kisebb hasznosságú, valamint kevesebb, de számukra annál értékesebb csemegére is. Így gyakorlatilag eldönthették, hogy melyik tételeket kedvelik jobban, és hogy érdemesebb e a jobban preferált ám drágább termékből kevesebb mennyiséget vásárolni, mint az olcsóbb ám kisebb hasznosságúból többet. Összegezve: a majmok az emberhez hasonlóan tudatosan választottak a kínálatból a birtokolt pénz legoptimálisabb beosztásával.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vizsgált majmoknak nem számít az árfekvés, hiszen azt “vásárolják” a kapott érmékből, ami számukra értékes, nem pedig azt, ami magas árú.
A pénzzel összefüggésben azt is megfigyelte Chen és társa (a Yale másik szakembere), Laurioe Santos, hogy az állatok a prostitúciót is megtanulták.

Ennek megállapítása nem volt a kísérlet része, egyszerűen csak felfigyeltek rá a kutatók. Ugyanis feltűnt nekik, hogy a pénzzel már megismerkedett példányok érmékért cserébe hajlandók a nemi aktusra. Egyik alkalommal ugyanis az egyik egyed, miután megtörtént a légyott, és megkapta érte a “fizetségét”, azonnal az automatához sietett egy fürt szőlőért.

Comments are closed.