Jogos a szülők félelme az online függőségek kialakulásával kapcsolatban?

255

A szülőknek számos fenntartásuk van az online világgal kapcsolatban. A kétségek közt pedig biztosan az első három hely valamelyikén szerepel a gyermekben kialakuló online addikció félelme, vagyis az aggodalom attól, hogy a csemete túlzottan sok időt tölt a közösségi média, vagy a videojátékok világában.

Dr. Demetrovics Zsolt, szenvedélybetegségekkel foglalkozó szakember szerint online addikció csakugyan létezik – ahogy azt már az Egészségügyi Világszervezet be is jegyezte a mentális betegségek sorába – de sok esetben mégsem igazi függőségről van szó. Hiszen az a tény, hogy valaki sok időt ül a számítógépe előtt, nem jelent egyet automatikusan a probléma kialakulásával. Annál is inkább, mert a világhálón való nagyfokú részvétel nem feltétlenül jelent addikciót, lehet, hogy egy teljesen más jellegű lelki gondra világít rá. Például az is lehetséges, hogy a számítógépezés oka a feszengés, az ingerültség, a fáradtság elmulasztása, vagy esetleg valamiféle figyelemelterelésre irányul ez az elfoglaltság.

Az pedig, hogy hol kezdődik a függőség, csakis azon múlik, hogy az egyén életformája milyen módon változik az online jelenlét következtében. Tehát nem csak a gép előtti tevékenység összetétele és az általa eltöltött idő mennyisége számít, hanem az is fontos, hogy az illető mit nem csinál ezalatt.

Érdemes felkutatni az ismeretlen részleteket, megkeresni megbújó okokat, azaz fontos a gyermekkel való kommunikáció az irányban, hogy érzelmi állapota kiegyensúlyozott-e, illetve részese volt-e valamiféle baráti, szerelmi, iskolai, vagy internetes összetűzésnek. Természetesen ezeket a beszélgetéseket nem a probléma gyanított megjelenésének idejére kell leredukálni, javasolt a folyamatos kommunikáció fenntartása családi körben.
Ezáltal az introvertált tinédzserek is szívesebben nyilatkoznak akár intimebb titkaikról is. Lényeges továbbá a kockázatok elhárításához az is, hogy a szülő a csemetéje online jelenlétét tisztán lássa, és figyelemmel kísérje, valójában mivel is foglalkozik a gyermek a világhálón.

Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen a sok szülőnek olyan térben kell helyt állnia, ahol eddig nem volt jelen. Annál is inkább, mert az előző generáció esetén, ha például leckeírás helyett az udvaron focizott a gyermek, nem merült fel a kérdés, hogy vajon focifüggőségben szenved-e a csemete. Manapság persze más a helyzet, hiszen ha a gyermek naphosszat a telefonját nyomkodja, és elmarad a házi feladat megírása, a szülők azonnal arra asszociálnak, hogy a gyerkőc az online tér szenvedélybetegévé vált, holott csak arról van szó, hogy az online játékkal, akárcsak régen az udvari focizással elszórakozta az időt a gyerkőc, és emiatt nem készült el a feladattal. Csak akkor van gond, ha mindennapossá válik ez a probléma.

A huszonegyedik században igenis szükség van az online térre, az okos eszközökre, és a modern technológiákra, akár elfogadjuk, akár nem. Általuk ugyanis megváltozott az oktatás, a munka, és a kommunikáció világa. Bár csakugyan rejt veszélyeket magában ez az átalakulás, mindent egybevetve pozitív hatása van a társadalomra. Tehát nem korlátozni, hanem bevonni kell az újdonságokat a mindennapokba.

A szabályok felállítása – amik a világhálón való szörfölésre, a videojátékokra, vagy a közösségi médián való időtöltésre vonatkoznak – minden családnak a saját feladata. Hiszen ugyanígy van minden famíliában kialakult rendszer az esti lefekvés idejére, menetére, vagy az otthoni feladatok beosztására is.
A szabályrendszer kialakítása pedig minden esetben a szülő feladata, ahogy a betartatása is. Ez idővel önszabályozássá válik majd a gyermek életében, ezáltal megtanulhatja azt is, hogy vannak korlátok, és elsőbbséget élvező feladatok, melyek fontosabbak a szórakoztató tevékenységeknél.

Lényeges továbbá megismertetni a gyermekkel a további lehetőségeket a pihenőidejének eltöltésére, a stresszoldásra, vagy a szórakozásra. Azok a gyerekek ugyanis, akik társaságba járnak, és sok időt töltenek közösségben, sokkal kevésbé hajlamosak az internet világában elmerülni.

Comments are closed.