Az álmok rejtélye

1 193

A tudomány még nem tudta megfejteni az álmok világát.
Az emberiség pedig már régóta a téma rabja: már a nagy Freud is sokat kutatott az álmokról, keresve azok jelentését. Az 1900-as évek közepén a témában óriási felfedezés történt elektromos vizsgálókészülékek használata mellett.

Kiderült ugyanis, hogy az alvásnál egyfajta periodikusság figyelhető meg, az alvás ciklusai 4-5 alkalommal kezdődnek újra. Az első periódus egy 90 perc hosszúságú, álommal végződő alvási szakasz. Ez a ciklus az éjszaka elején 8-12 percnyi, majd hajnalban, illetve reggel már 40-50 percnyi fázis is lehet.
Ez az alvási szakasz a REM fázis (Rapid Eye Movement, vagyis a gyors szemmozgás) ideje. Ez a megnevezés világszerte elismert, a kisgyermekek is így tanulják ezt az alvási periódust az iskolákban. Ebben a ciklusban megfigyelték, hogy az agyi hullámok teljesen eltérőek a többi alvási szakaszban tapasztalhatókhoz képest, valamint azt is feltérképezték, hogy ez a fajta agyi aktivitás olyannyira erős, mintha éber állapotban működne.

Tulajdonképpen tudományosan megfogalmazható ezek alapján, hogy ez a harmadik “rendes” tudatállapot az alvás és az éberség után. Fontos megjegyezni azonban, hogy ebben a fázisban a test “lebénul”, az idegek ugyanis teljesen blokkolják a mozgást. Ez azt jelenti, hogy az ember a ciklus azonnali megszakadása (például külső ébresztés vagy egy aktív álomból ébredés) után nem képes a mozgásra, ami, valljuk be elég rémisztő.

Tehát felmerül a kérdés, hogy miért van szükség álmokra, miért van az ember ebben tudatállapotban (alvó, ám mégis éber állapotban) életének egy huszad részében. A válaszokra még várni kell, az azonban egészen biztos, hogy az emlékezés fenntartásához nélkülözhetetlen a REM fázis, hiszen ebben a szakaszban zajlik le az új impulzusok, információk rövid távú memóriából hosszú távú memóriává válása. Ez úgy tűnhet, mintha összekapcsolná az új tapasztalásokat a régiekkel a REM fázis, ezzel adva biztos, egyetemleges tudást az embernek.

Persze ez a tudás nem csak az informatív jellegű adatok feldolgozását jelenti, hanem a lelki és mozgási tapasztalásokat is magába foglalja. Ez mindenki számára egyértelmű, elég, ha például a sítanulásra gondolunk, hiszen a napközbeni gyakorlás az éjszakai álom szakaszában is folytatódik, vagy más példával élve: egy lelki probléma napokon keresztül megjelenik az álomban is.

Vagyis a REM fázisban éljük át újra mind a negatív, mind a pozitív információkat, segítve ezzel az örömök és a bánatok megemésztését, amik így könnyebben feldolgozhatókká válnak. Agyunk ekkor a legfogékonyabb a problémamegoldásra, ugyanis a jobb agyfélteke alkotó szerepet tölt be és írja felül a bal agyfélteke ésszerűségét. Azaz álmunkban ez a ciklus alkalmas a korrelációk átlátására, és a kreatív ötletek megfogalmazására.

Tehát az álmok világa még felderítetlen terep a tudomány számára, így nap mint nap számos tudós dolgozik azon, hogy új információkra derüljön fény az éber, mégis alvó tudatállapottal kapcsolatban.

Comments are closed.