Kik lehetnek az internetes átverések legnagyobb áldozatai?

A huszonegyedik században rohamosan növekszik az internetes visszaélések száma, köszönhetően az online világ, és a digitalizáció óriási térhódításának. Ezek a visszaélések egyre súlyosabb problémát jelentenek már a civil felhasználóknak is.
Ezzel egyidejűleg jellemzővé vált a magyar internetezők körében a fokozott óvintézkedések megtétele az adataik védelmében, így a hazai felhasználók 75 százaléka tudatosan, a megfelelő védelem mellett használja bankkártyáját, kétharmaduk pedig biztonsági másolatot is készít elektronikus adatairól.
A privát adatok, a jelszavak, a kódok, a fájlok, és a magán fotók biztonsága egyre fontosabbá válik, hiszen óriási pénzügyi veszteségekkel is járhat elvesztésük, illetve az azzal való visszaélésük. A Generali Biztosító reprezentatív internetes felmérése, – mely az online védelem kiépítésének tudatosságát vizsgálta – azt az eredményt hozta, hogy a 18-75 éves korosztályból minden második felhasználó vesztett már el elektronikus adatot.
A legfőbb oka ennek az adatokat tároló hordozó meghibásodása, a megkérdezettek tíz százaléka pedig valamilyen vírus, vagy zsarolóvírus miatt vesztett adatot.

A vizsgálat alanyai nagy százalékban azt nyilatkozták, hogy technikai eszközükre (például a laptopjukra, az okostelefonjukra, vagy a számítógépükre) mentik adataikat, és mindössze 12 százalékuk vélte úgy, hogy a biztonság csak papír alapon érhető el. A résztvevők tizennyolc százaléka viszont a felhőt használja mentésre.

A biztonsági mentés az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb védelmi eszköz a digitális adatok megóvására, melyet a megkérdezettek 62 százaléka használ, és főként valamilyen adathordozót (például pendrive-ot, vagy külső winchestert) vesznek igénybe erre a célra.
A legóvatlanabbak ebben a témában a nők, az 50 éves kor felettiek, a vidéken élők, illetve az alapfokú végzettségű egyének.

A bankkártya adatok elleni támadások egyre gyakoribbak, emiatt fokozottan kell ügyelni ezen privát információkra. A vizsgálat szerint a hazai felhasználók 74 százaléka tesz is ezen visszaélések ellen a bankkártyák napi limitjének beállításával, illetve az illetéktelen kezekbe kerülés megakadályozásával.
Persze vannak ennél jóval szakszerűbb biztonsági megoldások is, de ezeket nagyon kevesen használják. Ilyen például az információ-eltulajdonítást kivédő fizikai védelem. A felmérés eredménye azt is mutatja, hogy főként az alapfokon végzett, 30-49 év közötti, falukban élő nők nem foglalkoznak bankkártyájuk védelmével.

A vizsgálat alanyainak nyolc százaléka vált már áldozattá a bankkártya adataikkal történő visszaélés kapcsán, és az is kiderült a felmérésből, hogy azok vigyáznak leginkább adataikra, akik már pórul jártak.

Manapság a sok nyilvánosságra kerülő, felháborító eset is azt bizonyítja, hogy a közösségi média a privát információkkal kapcsolatos visszaélések melegágya. Emiatt lényeges a fokozott óvatosság.
A felmérés eredményei alapján az internethasználók 60 százaléka asszertív közösségi médiarésztvevő, ugyanis tudatosan meghatározzák azt a csoportot, akik számára elérhetővé teszik privát adataikat és megosztott információikat.

A megkérdezettek 28 százaléka viszont csak az alapbeállításokat használ, és egyáltalán nem alkalmaz semmiféle biztonsági intézkedést, így profilját sem látja el megfelelő védelemmel. Ez az elővigyázatlanság leginkább a 40 év feletti, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, falukban élő nők ismérve.