Palackozott víz vs csapvíz

189

A palackozott víz kereslete óriási, és a termékre való igény további, folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Vajon mi lehet az oka a műanyag palackos vizek ilyen szintű preferálásának a csapvízzel szemben?

Néhány éve ezzel kapcsolatban megszólalt John Jewel újságíró, aki szerint a palackozott vizek egy jól megalapozott marketingfogásnak köszönhetik óriási keresletüket, és hozzátette azt is, hogy ezen termékek gyártásával hatalmas mennyiségű, környezetromboló műanyag hulladék is képződik.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség internetes oldalán olvasható, hogy nincs még egy olyan termék napjainkban hazánkban, melynek az egy főre jutó fogyasztása minden évben olyan ütemben nőne, mint az ásványvízé.
A magyar népesség csak nehézkesen, sok idő alatt fogadta el a palackozott vizet, 1993. előtt például még csak három liter/fő volt belőle az éves fogyasztás. Ez évet követően azonban megindult a termék iránti kereslet, és a további években jellemzően 20-30 százalékkal többet vásároltak az ásványvízből az emberek. A 2017-es adatok szerint például az az évi fogyasztás 125 liter/fő volt.
Ezen adat alapján európai viszonylatban a négy, legtöbb palackozott vizet fogyasztó állam között vagyunk, a szóda szülőföldje valódi ásványvízivó országgá vált. A fogyasztás tendenciája töretlenül nő, 2018. áprilisáig 332 millió liternyi, vagyis 222 millió üvegnyi ásványvizet vásároltak a magyarok, mely nagyjából 208,5 milliárd forintnyi fogyasztást jelent. Persze nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi vonatkozásban is egyre nő az trend, hiszen míg az ezredforduló éveiben 20-30 milliárd dollár volt a ásványvízfogyasztás, addig a kalkulációk szerint 2020-ra 208 milliárd dollárnyi lesz ez az érték.

Ez azt is jelenti, hogy egyre többet költ a magyar népesség is ásványvízre: a minimumár 50 forint/palack, melyből alkalmanként természetesen nem csak egy darab kerül a bevásárlókosarakba. Bár ez még mindig nem tűnik horribilis összegnek, más megvilágításban, vagyis a csapvízzel való összehasonlítása alapján viszont borzasztóan drága. Hiszen az csapból érkező ivóvíz ára literenként nagyjából 0,22 forint (a fővárosban), ha ebbe az árba még belekalkuláljuk a pluszköltségként felmerülő csatornadíjat, akkor is maximum 0,5 forint/liter! a víz fogyasztói ára.

Vélhetően azért választják a fogyasztók – az óriási árbéli különbségek mellett – mégis a palackozott vizet, mert többnek, jobbnak gondolják azt a csapvíznél.

Vajon lehet valóságalapja ennek a teóriának? Milyen plusz van a palackozott vízben?

Az ásványvíz olyan produktum, melynek összes oldott ásványi anyag tartalma minimum 500 milligramm/liter. Ezzel ellentétben kaphatók ásványvíz címkével olyan termékek is, melyek ásványi anyag esszenciája az 50 milligramm/litert sem éri el. Ez persze nem kereskedelemből kizáró ok abban az esetben, ha a palackozott víz csomagolásán látható a “csekély ásványi anyag tartalmú”, vagy a “nagyon csekély ásványi anyag tartalmú” felirat. Persze megtalálhatók a boltok polcain azok a palackozott termékek is, melyek teljes mértékben csapvíz tartalmúak.
Hazánkban az ivóvízben nagyjából 300-500 milligramm/liter mennyiségben lelhetők fel az ásványi anyagok (kezdve a kálciumtól egészen a magnéziumig). Vagyis kvázi ugyanolyan értékkel bír a csapvíz, mint a bolti ásványvizek, a magyar lakosság mégis pénzt ad a kereskedelmi üzletekben vásárolt drága vízért, az otthoni olcsóbb ivóvizet pedig leengedi a csatornába. Holott – az is érdekes adat, hogy – Magyarországon a csapvíz minősége a legtöbb helyen a 95 százalékot is meghaladja. A vezetékes víz minőségi szempontjait az EU-s szabályokat követő kormányrendelet fekteti le, mely szerint az ivóvíz nem tartalmazhat sem kórokozókat, sem egészségromboló kémiai és fizikai összetevőket. Az is kijelenthető, hogy nincs még egy olyan termék, melyet olyannyira kontrollálnának, mint a csapvizet.

Comments are closed.