A Microsoft adatközpontja a tenger mélyén

343

A Microsoft nem amatőr, ha a környezettudatosság a cél. A BBC beszámolója alapján a cég az Orkney-szigetek körül, Skócia területén engedte a tengerbe specifikus adatközpontját. Ennek oka az, hogy ezzel a módszerrel könnyebb megoldani az egység hűtését.
Az adatközpont egyébként egy fehér színű, monumentális méretű raktár, amin szerepel a Microsoft logója. A redmondi vállalat azért választotta az Orkney-szigetek melletti tengerrészt, mert ez a terület a tengeri szélenergia legnagyobb európai felhasználója. Az ötlet tehát nemcsak jelképes, hanem energiahatékony is, hiszen a raktár ezzel jó minőségű, és nem utolsó sorban olcsó energiára tesz szert.

Nem javítható, de nem is rozsdásodik

Az adatközpont különlegessége, hogy mindenféle emberi beavatkozás nélkül is képes a működésre. A kommunikációt az internetes hálóval az egyedi adatkábelekkel működő, hengerbe installált számítógépek biztosítják, ezek adják a szükséges áramot is a zavartalan üzemeléshez.
Ahogy azt Ben Cutter, a vállalat Project Natick vezetője elmondta, nincs szükséges ezekben a hengerekben az oxigén jelenlétére, hiszen a rendszer emberek nélkül funkcionál. És az sem elhanyagolható, hogy az ilyen adatközpontokban jellemző, rozsdásodást okozó vízpára sem okozhat problémát a működésben.
Ez a vízzel kapcsolatos feladatokkal foglalkozó team munkája, akiknek a tevékenysége azt vizsgálja, hogy profitálhat a cég azon, ha az egyre specifikusabb megoldásokat a tengerre költözteti.
A vizes részleg vezetője azt is elmondta, hogy tengervíz miatt a számítógépek hűtése jóval olcsóbb.
Ben Cutter azt is közölte, hogy amennyiben az adatközpont számítógépeinél hiba lép fel, azokat javítani nem lehet, viszont a meghibásodásuk valószínűsége jóval alacsonyabb, mint a szárazföldi gépek esetén.

Gépeket a tengerbe

A megszokott, szárazföldi adatközpontokat rendre valamelyik nagyvárosba telepítik, így sok áramot és helyet igényelnek. A Microsoft vállalat azonban úgy véli, ha a tengeri teszt részben, vagy akár egészben beválik, a telepítésüket is jóval kevesebb idő alatt, csupán 90 nap során sikerülhet megoldani, szemben a szárazföldi sok évig tartó beüzemeléssel.
És bár a tengerbe eresztett tartály sokkal kisebb, mint a szárazföldi bázisok, kapacitása 5.000.000 film eltárolására is képes. A szakértők 5 évig tanulmányozzák majd a gép üzemelését – ezideig mindenképp víz alatt marad a berendezés- , közben pedig megvizsgálják a fejlesztési lehetőségeket.
Az kétségtelen, hogy a tengeri kutatók és szakemberek nem vallják egyoldalúan, hogy a tengervíz hőmérsékletének művi emelése megfelelő a klíma egyensúlyának fenntartásához.
A projectvezető szerint nem jelent szignifikáns változást a berendezés a környezetének hőmérsékletére nézve, az csupán pár méter sugarú körben lesz érezhető. Ez viszont hozzájárul az energiahatékonysághoz azzal, hogy jóval kevesebb áramot kell fordítani a hűtésére. Egy szakember még azt is hozzáfűzte, hogy jó elképzelésnek tartja a javaslatot, szerinte is szükségtelen a nagyvárosokba építeni a monumentális berendezéseket, a tengerparti víz éppen megfelelő erre a célra, arról nem is beszélve, hogy a népesség több mint fele tengerpartokon él.
Van olyan szakértő, aki viszont bizalmatlan az új tesztek kapcsán, és úgy véli, rövid időn belül jelentősebb mennyiségű, és nagyobb méretű berendezések tengerbe telepítés elé nézhetünk, ami beláthatatlan eredményekkel járhat.

Már 2012. óta fordít figyelmet a Microsoft arra, hogy hogyan növelheti az adattárolók kapacitásait anélkül, hogy az áramhasználatot nagymértékben fokozza. A vízbe eresztett egység költségeiről nem adtak ki információt, de vélhetően magas ráfordítással járt.
Megalkotásában több cég, egyebek mellett egy hajóépítő vállalat, és egy energetikai képviselet is közreműködött.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.